Túlvilág kérdése 3.

 Legutóbb boncolgattuk a: tulajdonképpen az embernek „mije is támad fel és hová / mire” -kérdését, amit próbáltam egyszerű, hétköznapi módon megközelíteni. (Már amennyire egy ilyen kérdéssel ezt meg lehet tenni ugye…) Kiindulva abból, amit akár egy nem vallásos, de a túlvilágot elfogadni képes ember tudhat, ha némileg utánajár a témának. Ott varrtam el a szálakat, hogy bizony kimaradt néhány furcsaság, bizonyos nézetek és megválaszolatlan kérdések, amikre azért nem ártana kitérni, hogy globálisabb, teljesebb képünk lehessen.

A világ elég nagy részén elterjedt nézet, hogy nem egyszer élünk, hanem újra és újra, tehát ismét „leszületünk a földre” egy másik testben, máshová. Ezeket a tanokat manapság a Buddhizmusból eredeztetjük első sorban. Akik találkoznak a reinkarnáció (lélekvándorlás) fogalmával, (és az ember fizikai halála utáni létezését valamilyen formában elfogadják) azok nagy része erről 2 csoportra oszlik: Teljes elutasítás, avagy teljes elfogadás. Ha picit beleássuk magunkat, (mindkét oldal érveit szemügyre véve) akkor viszont (előbb-utóbb) oda jutunk, hogy egyik elmélet sem állhat meg a maga teljességében! Természetesen szó sincs arról, hogy én itt vallások között próbáljak „rendet tenni”, egyiket jobbnak, másikat hibásnak beállítani, (hiszen ki vagyok én ehhez?!) de valamiféle logika alapján próbálnék tisztábban látni! Nézzük előbb az elutasítókat:

A Buddhizmust és néhány spirituális tant leszámítva a világ vallásai elutasítják az újra (fizikai testben) megszületés elméletét. A Tóra, a Biblia és a Korán sem támasztja alá ezt sehol, sőt… Sem a Jézus előtt született próféták, sem Jézus maga, sem Mohamed próféta (stb.) sehol nem utal arra, hogy az ember újra testet ölthetne itt a földön (!), miután meghalt. Igaz, nem is cáfolják sehol, de ennek elég egyszerű magyarázata van: Akkor még nem is nagyon volt mit cáfolni! :-) Igaz, a Buddhizmust Krisztus előtt 6. századtól eredeztetik, de a többi vallással akkoriban nem nagyon keveredett / érintkezett! Ahol azok terjedtek, ott a Buddhizmus és a reinkarnáció tana nagyrészt ismeretlen volt! A zsidók, a keresztények és az iszlám is (valamilyen formában, rögtön, vagy később, de) egy túlvilági (!) életet fogad el, tanít, ami a fizikai test halála után következik! Tehát nincs visszatérés semmilyen formában a földön ezen 3 világvallás szent könyvei szerint. Ami ettől eltér, attól mereven elzárkóznak, butaságnak, mesének, avagy egyszerűen minden alapot nélkülözőnek titulálva azt. A legegyszerűbben úgy zárják rövidre a kérdést, hogy „nincs rá semmiféle bizonyíték”, hogy bárki is újra megszületett volna, hiszen (a reinkarnáció tana szerint is) itt, a földön, előző életeinkre nagyrészt nem emlékezünk. Továbbá megemlíthető, hogy a zsidóság, a kereszténység és az iszlám viszonylag jól követhető „dokumentáltsága”, eredete nagyjából átlátható. Míg a Buddhizmus gyökereiről, kezdeti időszakáról, sőt, Buddha életéről is (a témában otthonosan mozgó történészek szerint is) a tudásunk eléggé hézagos. (Annyi bizonyosnak látszik, hogy Buddha élt, létezett, tanított, rendet alapított.) A Buddhizmus elég nagy része hagyományokon alapul, a legeslegrégebbi Buddhista iratok Krisztus utáni 1. századból valók. (Tehát az első 600 év (kis túlzással) homályba vész.) Így a reinkarnáció elmélete is (bár több ezer évre nyúlik vissza) elég ingatag lábakon áll! Természetesen nem azok számára, akik hisznek benne, nézzük az Ő nézeteiket is:

Az alapok (leegyszerűsítve) úgy néznek ki, hogy a folyamatos leszületések addig folytatódnak, amíg szellemi, lelki individuum egyre tökéletesebb nem lesz és végül eljut a Nirvána (minden szenvedéstől való megszabadulás, teljesség) állapotába! A leszületések, (újra testet öltések) között akár hosszabb, több 100 év is eltelhet, eközben azonban a személyiség minden halál után elveszíti létét és feldolgozza a szellemi tapasztalatokat, élményeket, ami által az egyén jobbá, érettebbé, tökéletesebbé válik. Valamit fontos tisztázni ezzel kapcsolatban, mert itt is sokan „fogalmi dugóba” kerülnek, mint a blog előző részei kapcsán (pl. lélek - szellem) is. A reinkarnáció NEM azt mondja, hogy újra (többször) megszületünk, hanem azt, hogy újjá (!) születünk! Tehát: Az újraszületés azt feltételezné, hogy én XY (akinek most hiszem magam) valamikor újra meg fogok születni egy másik testben, más korok valamelyikében. Míg az újjászületés ezzel szemben azt mondja, hogy ÉN (AKI, azt hiszi, hogy ő XY) új testben, új személyiséggel, új tudattal, új tulajdonságokkal és új egóval újra meg fogok születni. (Ha homályos is volt esetleg ez eddig, így remélem, kicsit egyértelműbb! :-) ) Mint fentebb említettem, komoly (és cáfolhatatlan) érv a reinkarnáció tanával szemben, hogy tulajdonképpen nincs rá írásos bizonyíték (sem). Ezeket írásban csak kb. 600 évvel a Buddhizmus megszületése után kezdték terjeszteni. (Avagy nem maradt fenn belőle régebbi.) Ellenben vannak itt más bizonyítékok azok kezében, akik hisznek a lélekvándorlásban. Nézzünk néhányat:

- A tudomány által bizonyítottan létező dolgokba nehéz belekötni és vannak ilyenek, nem is kevés! Pl. ott vannak az ún. regressziós hipnózisban történő visszavezetések, amelyek többségét szakértők magnó-, illetve videofelvételen őrzik. Ezekben tisztán és érthetően a páciensek olyan dolgokat mesélnek, amik előző életeikben történtek velük! Persze rögvest gondolhatná az ember, hogy „hiszem, ha akarom”… De elég nagy részüknek később utánajártak és azt tapasztalták, hogy ezek az emberek olyan tájakat, történelmi eseményeket, embereket, körülményeket írtak le NAGYON pontosan, amikről fogalmuk sem lehetett! Sőt… Egyesek olyan nyelveken kezdtek folyékonyan beszélni, amiket soha nem tanultak, sőt, addig sosem hallottak! Ezek mellett nem lehet elmenni szó nélkül!

- Az ún. deja-vu érzés, illetve élmények („mint ha már láttam / átéltem volna”,) során előtörhetnek olyan emlékek, (ill. azok „foszlányai”) amelyek azt a különös megérzést keltik, hogy az adott helyszín, épület környezet, esemény, (stb.) már valahogy, valamilyen formában része volt az adott ember életének. De konkrét magyarázat nincs rá, beilleszteni semelyik életeseményébe nem tudja ezt az illető!

- A gyerekek (általában 6-7 éves korig) néha olyasmikről beszélnek, (teljes természetességgel) amikről még nem is tudhatnak. Számukra ismeretlen tájakról, helyzetekről, szituációkról, emberekről… (Aztán később ez a „kapu” bezárul bennük és már csak a fentebb említett regressziós hipnózisban lehet újra ezt „kinyitni”.)

- Bizonyos „fóbiák”, félelmek, megmagyarázhatatlan iszonyodások bizonyos helyzetektől, területektől, élőlényektől, (stb.) ugyanerre, tehát előző életre is utalhatnak. Mint a jéghegy csúcsa, az érzés lényege „megvan”, de azokat az egyén nem tudja semmihez sem kapcsolni, magyarázata nincs rájuk!

Hosszabban is lehetne még sorolni, de talán ennyiből is látszik, hogy a helyzet korántsem egyértelmű! Ha a mérleg 2 serpenyőjét nézzük, mindkét oldalon találunk okot, ami alapján afelé kellene döntenünk. Ha másért nem, hát pusztán logikai alapon is… Így hát valami módon „össze kell gyúrjuk” az ismereteinket és kisütni belőle valami „ehetőt”. :-)

Nem tehetek mást, mint hogy úgy kezdem a következő mondatot, hogy „A jelenlegi tudásom alapján szerintem”… (Lévén megtehetném, hogy most egy „kicsit” abbahagyom a blogot és majd 30-35 évnyi tanulás után folytatom nektek. :-D De kérdés, akkor ezt megtehetem e és titeket ez akkor érdekelni fog e még... :-) ) Tehát…

A jelenlegi tudásom alapján szerintem nem zárható ki, hogy bizonyos esetekben (!) a Mindenható úgy dönt, az illető „tegyen még egy kőrt”… Erre épp elég bizonyíték áll rendelkezésre, ill. arra biztosan, hogy ez nem zárható ki teljes bizonyossággal! :-) Szerintem (!) nem minden embernél fordul elő, de bárkivel előfordulhat! Ha belegondolunk, miért is ne…? :-) Isten dönthet úgy, hogy annak a szellemnek még teendője, dolga, ilyen-olyan befejezetlen ügye van, így kap egy másik testet ezek elvégzésére. A „végelszámolásnál” Neki egy kicsit hosszabb időről kell majd számot adnia, de ez semmiben nem befolyásolja a Mindenhatót és annak döntését az egyénre nézve. Nem tudom kizárni ezt, ugyanakkor újra hangsúlyozom, hogy nem tartom valószínűnek azt, hogy ez minden embernél így történik! (Ettől nyilván nem lettetek most okosabbak, de nézzétek el nekem, hogy én sem tudhatom, amit a világ jelenleg épp így nem tud(hat). :-) )

Úgy terveztem, hogy ez lesz a befejező része ennek a témának, de mégis lesz +1, lévén 2 valamelyest idetartozó témát nem érintettünk. Úgy érzem, azok nélkül nem lenne kerek a történet, (viszont itt, egyben nagyon hosszú lenne már) így azzal folytatom a 4. részben! Vigyázzatok magatokra és egymásra! ;-)