Ahogyan azt legutóbb ígértem, most teljesen más vizekre evezünk! Egy olyan téma kerül górcső alá, ami szintén gyakran szembejön, mégsem foglalkozik látszólag vele senki! Illetve a témával magával igen, de az ezzel kapcsolatban felvetődő kérdésekkel nem nagyon…

A probléma több ezer éves!!! Mégsem változott azóta érdemeben tulajdonképpen semmit! A mai napig ugyanazt a régen elavult, mindenkinek káros rendszert alkalmazzuk!

Mi történik, ha valaki súlyosabb törvénytelenséget követett el és ezt rá is bizonyítják az illetőre? Jobb esetben pénzbírság, vagy felfüggesztett szabadságvesztés jár érte, rosszabb esetben pedig…

Na, erről szól a mai blog mai tartalma!

Hogy is van ez…? A jelenlegi probléma a börtönök túlzsúfoltsága. EU szinten is kiemelkedően, amiért az államnak egyre-másra újabb és újabb börtönöket kellene építenie! Nézzünk kicsit körbe, mi a helyzet a földrészünkön? Hollandiában, Írországban és Dániában tavaly bezártak, átalakítottak és / vagy lebontottak börtönöket, mert egyszerűen nem volt rájuk szükség! Elképzelhető volna, hogy ott csupa szent életű ember lakik? Aligha… Egyszerűen arrafelé talán kezdik végre megtanulni azt a leckét, aminek a létezéséről itthon még (látszólag) nem is tudnak! (… és a föld országainak kb. 90% -ban szintén nem.) Gondoljuk hát végig röviden, a jelenlegi büntetés végrehajtás kinek jó, kinek előnyös, kinek hasznos?

– Az állam építi, tartja fenn a börtönöket, az EU folyamatos morgása közepette próbál újabbakat létesíteni, hogy a jelenlegi embertelen körülményeken, zsúfoltságon változtasson. Rengeteg pénzt visz el, pláne ha nem teljesítjük az elvártakat, lévén akkor az ország büntetésre is számíthat! (Mert nem megfelelően büntet.) Tehát: Az államnak ez így semmiképpen nem jó, nyűg, teher, örökké egy megoldandó probléma! A jelenlegi állás szerint még évtizedekig nem érjük utol az elvárt szintet, hiszen nem csak új börtönöket kell építeni, hanem a régieket is fel kellene újítani! (Azok nagy része a 70' -es, 80' -as évek szintjén van!)

– Az egyénnek nem kell ecsetelnem, mennyire borzalmas mind ez, hiszen hónapokra / évekre (attól függően, milyen ítélet alá esik) kiszakad a természetes életkörülményeiből, elszakad a családjától, esetlegesen gyerekeitől, talán ápolásra szoruló felmenőitől, akiket lehet, hogy kiszabadulván már nem is talál életben! Az illető „megjavul” attól, hogy lecsukják? Aligha… Sőt… Amilyen környezetbe, társaságba „odabent” kerül, csak rosszabb lesz, mint volt előtte! Lelkileg esetleg teljesen megnyomorodik egy életre, munkáját, egzisztenciáját elveszíti, stb. Sorolhatnám még… Egyértelmű, hogy CSAK káros hatása van az elítéltre nézve!

– A környezetét, rokonságát, baráti körét tekintve pedig… A helyzet nagyjából ugyanez, hiszen elveszítik az adott illetőt, kiszakad az életükből, hatalmas lelki és akár anyagi terhet róva rájuk! Tehát számukra is szörnyű!

– A társadalom egészére nézve pedig… Nos, ez már erősen függ attól, az illető mit követett el! Ha erőszakos bűncselekményt, akkor nyilván jó, de ez talán az egyetlen ilyen kivétel! (De erre mindjárt visszatérek bővebben...)

Láthatjuk tehát, hogy kissé leegyszerűsítve, lesarkítva a „börtönbe zárjuk, mert valami módon áthágta a törvényt” -féle rendszer (kivéve erőszakos bűncselekmények elkövetői) MINDENKINEK csak rossz!!! Rossz az államnak, rossz az egyénnek, rossz a családnak, rossz a társadalomnak…

A szabadulás, büntetésének letöltése után pedig (már megint) csak rossz mindenkinek:

– Az államnak egy rakat pénzébe kerül újra integrálni az illetőt a társadalomba.

– Az illető nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem fogja a helyét megtalálni, miután visszanyerte szabadságát!

– A család talán nem is várja, mire kikerül a rácsok mögül, de ha mégis, akkor sem lesz soha olyan szoros kötelék már köztük, mint amilyen a büntetés letöltésének megkezdése előtt volt!

Vagyis: Már megint oda lyukadunk ki, hogy a büntetés UTÁNI időszak is csak teher és nyűg MINDENKINEK! Az államnak, az egyénnek, a családjának, a társadalomnak… (Kis túlzással: Lerombolnak vele egy emberi életet!)

Összességében elmondható, hogy ezzel a több évezrede megkövült intézménnyel és az ehhez köthető módszerrel csak rontunk a helyzeten! Senki nem lesz jobb tőle, mindenkinek ártunk, mindenkire terhet rakunk általa! Már a büntetéssel is, de az utána következő időszakkal is! A törvénytelenséget elkövető nem hogy megjavulna, de sokkal rosszabb helyzetbe kerül a rácsok mögött és onnan kijutva is! A család, a társadalom pedig szintén számkivetettként kezeli, visszafogadni ugyanolyan szinten képtelen lesz az illetőt!

A kérdés jogos: Hogyan állhat fenn máig is ez a réges régen életképtelen, mindenki számára tökéletesen negatív, csak károkat okozó rendszer? Ahhoz, hogy teljes képünk legyen, itt kell megemlítenünk újra a fentebb már érintett „kivétel” esetét is! Hiszen ha van a börtön (fogház, fegyház, stb.) életképességének egyetlen egy indoka, akkor az épp ez: Kiiktatni a társadalomból az arra veszélyes egyéneket! Jogos és bölcs döntés elkülöníteni őket, hiszen károsak, veszélyesek a többi emberre nézve! A mai törvénykezési rendszer (meg az elődei, több ezer évre visszamenőleg) ott hibáznak, hogy „egy kalap alá veszik” a „törvénytelenségeket” és azok elkövetőit! Természetesen (súlyosságtól függően) más-más időtartamra, de mindannyiukat ítélhetik szabadságvesztésre. A probléma gyökere pedig épp ITT VAN! (… és furcsa, hogy ez eddig valahogy nagyon keveseknek jutott csak eszébe! Talán a fentebb említett Hollandok, Írek, Dánok már kapiskálják ugyanezt.) Pedig a helyzet nem túl bonyolult és a probléma önmaga tálcán kínálja a megoldását is:

CSAK azt volna szabad rácsok mögé dugni, aki (bárminemű!) erőszakos bűncselekményt követett el, vagy bizonyítottan el akart ilyet követni! Ezeket jogos és fontos elkülöníteni, tehát „lecsukni”! A társadalom, az emberek érdekében! Hangsúlyozom újra a „BÁRMINEMŰ” szót, mert ideérteném pl. az állatkínzást is! Akiben erőszakos hajlam van és bármiféle élőlényen ezt kiéli, az kerüljön rácsok mögé!!! Maximálisan egyetértek vele!!! De hogy a szomszéd zárkába dugjuk azt, aki adót csalt, tárcát lopott, (mert pl. éhes) vagy szerzői jogot sértett… Megoldunk vele bármit is?

A helyzet kb. olyan, mint ha megtalálnánk az autónkban egy hibás alkatrészt és azt jól elzárnánk egy szekrénybe 3 évre! Aztán elővennénk és újra megpróbálnánk beépíteni az autóba, hiszen már letöltötte „büntetését” a szekrényben, kivetve a szerkezet egészéből. Miután pedig megpróbáljuk az alkatrészt újra integrálni a a többi közé, (a szerkezet egészébe) jön majd a csodálkozás, hogy valahogy mégsem lett igazi, akkor sem működik jól, sőt, igazából rosszabbul működik, mint amikor kivettük onnét. :-) Háttt… Így van azzal is, akit büntetésből lecsuknak!

Viszont ha ez így igaz, (már pedig igen!) akkor a helyzet további kérdést is jogosan felvet:

Mi legyen azokkal, akik NEM erőszakos bűncselekményt követtek el, de mégis csak áthágták valahol a törvényt? A „semmi” nyilván nem megoldás, hiszen akkor bárki elkövethetne bármit és ki is tört az anarchia! Tehát a börtön „a ló” egyik oldalára esés, a büntetlenség pedig „a ló” túloldalán történő leesés. A megoldás valahol a kettő között van és én az egyszeri ember logikájával valahogy így képzelném el:

– Aki erőszakos bűncselekményt követett el, (vagy bizonyítottan ilyenre készült) azt be KELL zárni! Aki visszaeső, azt ki sem szabad többé engedni!

– Aki NEM erőszakos bűncselekményt követett el, azzal a társadalom egészére (valami módon) hasznos munkát KELL végeztetni! (Bármi lehet! A hólapátolástól az építkezésen át, mások ápolásáig akármi!) De mind ezt úgy, hogy az illető (letöltve egy átlagos napi munkaidőt) HAZAMEHET utána nap mint nap a családjához! (Hétvégén meg pl. velük is maradhatna.) Ezzel elérve, hogy onnan ne szakadjon ki, a társadalom egészéből pedig szintén ne! Amennyiben az illető ezen büntetését nem végzi megfelelően, AKKOR szó lehetne róla, hogy bezárják, hiszen esélye volt rá, hogy (szó szerint) megjavuljon, de nem élt vele! Ha a büntetése alatt újabb bűncselekményt követne el, AKKOR pedig szintén be KELL őt zárni, hiszen nem működött együtt az őt „jó irányba terelgetni próbáló” hatósággal!

Mi lenne mind ennek a következménye?

– Egy csomó börtön fölöslegessé válna, megszűnne a zsúfoltság!

– Csak azok lennének rács mögött, akik erőszakos bűncselekményeket követtek el és azok, akik nem működtek együtt az emberséges büntetés végrehajtás alatt!

– A büntetés végrehajtás állományába tartozók NEM veszítenék el állásukat, (sőt, sokakat kellene még felvenni, csökkentve ezzel a munkanélküliséget) mert az arra szerződött munkahelyeken megjelenhetnének, felügyelvén a büntetésüket épp ledolgozókat. (Ezek a munkahelyek amúgy sokféle kedvezményben részesülhetnének az állam által, így megérné nekik a büntetésben lévők foglalkoztatása!)

– Az elítéltek (csökkentett, de) emberi fizetést kapnának, a börtönben szerezhető éhbér helyett, így a családjukra is kevesebb terhet róna az állam, mint az ezer éve elavult „rács mögé dugjuk” -módszerrel!

– A társadalom nyerne vele, hiszen olyan munkákat végeznének el, amikre amúgy nincs nagy tolongás. (Egészségügyi, szociális ágazat, kármentés, kármegelőzés, köztisztaság, stb.)

Összefoglalván:

Így nyerne az állam, nyerne a társadalom, nyerne a család és nyerne az egyén is! Miközben az illető mégis büntetését töltené, hiszen áthágta a törvényt! De nem úgy hágta át, mint az, aki megkínoz egy állatot, megerőszakol egy nőt, vagy ne adj Isten megöl egy embert!

A Blogom címéből adódóan… „Azt szeretném”, hogy különbséget tegyünk bűnös és bűnös között a büntetés módszerében, hogy aki bűnt követett el, ne vezekeljen ezért egy életen át, hanem megtalálja a helyes irányba vezető utat ismét! Ezzel hatalmas terhet levéve a saját, a családja az állam és a társadalom egészéről! NEM a büntetés ellen vagyok, hiszen aki törvényt szegett és ezzel "lebukott", az bűnhődjön! De ne egy életre és ne a környezetével együtt!

Következő alkalommal ismét teljesen más téma kerül napirendre! :-) Addig vigyázzatok magatokra és egymásra! ;-)